A kőfaragó története

Volt egyszer egy kőfaragó, aki elégedetlen volt magával és helyzetével. Egy napon egy vagyonos kereskedő háza mellett haladt el. A nyitott ajtón keresztül benézve számtalan értékes dolgot és fontos látogatókat látott.

„Milyen hatalmas is a kereskedő!” gondolta magában a kőfaragó.

Irigy lett és azt kívánta, hogy ő is kereskedő lehessen. Nagy meglepetésére, hamarosan kereskedő lett belőle, és több luxust és kényelmet élvezett, mint addigi egész életében, de mindenki irigykedett rá, akinek kevesebb vagyona volt. Hamarosan egy magasrangú hivatalnok haladt el háza előtt, akit szolgái gyaloghintóban vittek. Kísérők serege haladt mögötte, és katonák sokasága előtte, akik gongokat vertek, mivel mindenkinek meg kellett hajolnia a hivatalnok előtt, legyen az bármily vagyonos is.

„Micsoda hatalmas is ez a tisztviselő!” – gondolta – „Bárcsak magasrangú tisztviselő lehetnék!”

És magasrangú tisztviselő lett, akit mindenhova gyaloghintóban hordoztak, és akit mindenki félt és gyűlölt. Forró nyári nap volt, és kellemetlenül érezte magát a nyitott gyaloghintóban. Feltekintett a napra. A Nap büszkén trónolt az égen, nem zavartatva magát senkitől és semmitől.

„Micsoda hatalma is van a Napnak!”, gondolta, „Bárcsak a Nap lehetnék!”

És a Nappá lett. Könyörtelenül bocsátotta sugarait a földön mindenre, perzselve a mezőket, átkozva a parasztok és munkások szavától. De egy hatalmas, fekete felhő került elé, és sugarai nem jutottak el többé az alant levőkre.

„Mily hatalmas is a viharfelhő!”, gondolta, „Bárcsak viharfelhő lehetnék!”

És viharfelhő lett. Eláztatta esőjével a földeket és a falvakat, mindenki reá kiáltozott. De hamarosan észrevette, hogy valami hatalmas erő eltolja helyéből, és rádöbbent, hogy a szél az.

„Micsoda hatalma van!”, gondolta, „Bárcsak szél lehetnék!”

És széllé vált. Lefújta a házak tetejét, kicsavarta a fákat, mindenki rettegett és félt tőle. De egy kis idő után nekiszaladt valaminek, ami meg sem mozdult bármily erősen is próbálta ellökni – egy magas kőszirt volt.

„Milyen hatalmas is a szikla!”, gondolta, „Bárcsak sziklává lehetnék!”

És szikla lett, mindennél erősebb, ami csak a földön létezik. De ahogy állt ott, egy furcsa, fémes hangot hallott, és érezte hogy teste megváltozott. A távolban egy kőfaragó alakja bontakozott ki.