Tudatos mosolygás

„Néha az öröm a mosoly forrása, néha pedig a mosoly az öröm forrása.”   –    Tich Nhat Hanh

A kellemetlen, fájdalmas élmények vagy a különböző kihívások, megpróbáltatások bizony kizökkenthetnek minket a tudatosságunkból – és mindannyian megtapasztaltunk már olyan érzéseket, mint amilyen a feszültség, a szorongás, a frusztráció, a szomorúság, a veszteség vagy a düh.

Az ilyen pillanatokban megvan rá a lehetőségünk, hogy mi döntsük el, hogyan reagálunk. Azzal, hogy a fájdalomhoz tudatosan közelítünk, új módszerek sajátíthatóak el annak érdekében, hogy dolgozni tudjunk az érzéseinken, ahelyett, hogy küzdenénk velük. Tudatosan megválaszthatjuk az érzéseinket, ezáltal alakíthatjuk a hangulatunkat!

A tudatos mosolygás egészen egyszerű gyakorlata előidézheti az öröm érzését az elmében és a testben, és segít abban, hogy a kellemetlen érzés egy részétől megszabaduljunk. Ezzel a gyakorlattal tudatosan ráhangolódhatunk arra, milyen érzés, amikor gyöngéden mosolyt varázsolunk az arcunkra.

A gyakorlat lépései:

1. Hunyd le a szemed, és vegyél fel egy kényelmes ülő pozíciót. Ha van rá lehetőséged, húzd ki a gerinced – ezzel energiával és éberséggel töltődik fel a tested és az elméd.
2. Kezdd a gyakorlatot azzal, hogy a légzésed érzeteire irányítod a figyelmedet. Indulj el a hasfaltól: hangolódj rá annak emelkedésére és süllyedésére. Engedd, hogy a tested magától lélegezzen, nem kell semmiféle különleges légzéstechnikát bevetned.
3. Két perc elteltével irányítsd a figyelmedet a mellkasodra. Érezd a tágulást és a szűkülést a lélegzés során. Amikor azt tapasztalod, hogy az elméd elkalandozik, hozd vissza a figyelmedet a mellkasodra. Kettő percig folytasd ezt.
4. Most irányítsd a figyelmedet az orrlyukakra. A lélegzetedet az orrod helyén vagy tövén érezheted. Figyeld meg a légzés finom érzeteit.
5. Ezután fordítsd a figyelmedet az arcodra. A homlokodtól egészen az álladig figyeld meg, mi az, amit fizikálisan érzel. Hangolódj rá a szemedre, a szádra, az álladra, az orcádra – és bármi másra, ami megragadja a figyelmedet az arcodon.
6. Végezetül engedd meg magadnak, hogy elmosolyodj. Akár gondolhatsz is valakire, valamire, aki / ami boldogságot vagy bátorítást jelent a számodra. Amíg mosolyogsz, figyeld meg, mit érzel az arcodon és a légzéseden. Hangolódj rá a lélegzeted változásaira, az arcizmokra és minden felmerülő érzésre.
7. Megteheted azt is, hogy többször ellazítod az arcod, majd újra elmosolyodsz. Minden alkalommal hangolódj rá a testi tapasztalatokra.
8. A gyakorlat végén nyisd ki a szemed, és egy pillanatig tartsd meg a mosolyod. Engedd, hogy csak lassan, magától múljon el.