EFT

Útmutató az EFT használatához

Az EFT az angol Emotional Freedom Techniques rövidítése, magyarul Érzelmi Felszabadulás Technika. Alapjait a módszer „atyja”, Gary Craig ingyenesen letölthető EFT Kézikönyvéből egész jól meg lehet tanulni. Az egyetlen hátránya, hogy hosszú, és sok helyen azokra a videókra, DVD felvételekre utal, melyek nem léteznek magyar fordítással. (Sajnos nem is fognak, legalábbis legálisan nem, mert Gary Craig nem járult hozzá ezek lefordításához.) Ezért gondoltam, hogy készítek egy rövid, a leglényegesebb tudnivalókat tartalmazó útmutatót, melyet azoknak is lesz türelme végigolvasni, akik a Kézikönyvet meglátva „elnapolták” az EFT tanulást. Ez a rövid ismertető nem helyettesíti sem a Kézikönyvet, sem egy tanfolyamot, viszont elég információt tartalmaz ahhoz, hogy elkezdhess barátkozni a módszerrel, és néhány problémádat (valójában elég sok mindent!) magadtól megold.
 
Fontos tudni, hogy a Gary Craig által írt Kézikönyvben található információ egy része mára“elavult”. Azért teszem idézőjelbe, mert nem arról van szó, hogy ne működne úgy, ahogy akkor leírta, viszont 2012. májusában Gary visszatért egy új weboldallal, és ezen közzé adta (ugyan csak angolul elérhetően) az EFT aktualizált változatát. Amit itt fogtok olvasni, az ezt tükrözi. (Tehát ha itt valamit a Kézikönyvtől eltérően láttok leírva, azért van, mert a legújabb tanítását foglaltam itt össze.)
Az EFT nagyon egyszerű, és egészen kezdők is 50-60%-os sikert képesek elérni. Ugyanakkor egy nagyon kifinomult, intuíciót igénylő, akár művészi szinten művelhető technika is, aminek tanulását szinte soha nem lehet abbahagyni. Az EFT módszere, annak ellenére, hogy viszonylag rövid múltra tekint vissza, esetek százezreiben hozott érzelmi és fizikai gyógyulást alkalmazóinak. 
 
Az EFT nem helyettesíti az orvosi kezelést. Képes azt kedvező irányba befolyásolni, kiegészíteni ill. megelőzni. Megfelelő körülmények között a szervezet képes meggyógyítani önmagát, az EFT alkalmazásával segítünk előmozdítani ezt a folyamatot. A módszer ártalmatlan, és nincsenek káros mellékhatásai, azonban tudnod kell, hogy az EFT gyakorlása közben teljes felelősséget kell vállalnod saját magadért.
 
Az EFT rövid története
Az EFT gyökerei a több mint 4000 éves hagyományos kínai orvosláshoz nyúlnak vissza (csakúgy mint az akupunktúra, akupresszúra, a reflexológia és egy sor más alternatív gyógyító módszer). A kínaiak nagyon sokáig nem boncoltak emberi testeket, az egészségmegőrzés és a gyógyítás megközelítése teljesen más alapokon nyugodott. Leírták az emberi szervezet energiavezetékeinek – a meridiánoknak – teljes hálózatát, amivel a nyugati orvoslás sokáig nem tudott mit kezdeni. Nem a fizikai testet gyógyították, hanem az energiatestet. Az EFT is a test energiarendszerével dolgozik. A módszert egy amerikai, mérnök végzettségű, de életmód-tanácsadóként dolgozó ember, Gary Craig dolgozta ki 1995-ben. Roger Callahan, klinikai pszichológus TFT (Thought Field Therapy – Gondolatmező terápia) módszerét egyszerűsítette le, és finomította ki azzal a céllal, hogy a csak szakemberek által használható bonyolult diagnosztikai és terápiás eljárással szemben az EFT-t bárki meg tudja tanulni, és használni tudja mindennapi konfliktusainak feloldására. Bár mind a TFT, mind az EFT kezdetben érzelmi problémák megoldására összpontosított, nagyon hamar kiderült, hogy „mellékhatásként” egy sor fizikai probléma is megszűnt. Ez érthető is, hiszen a testi bajok nagy része (van aki szerint mind) érzelmi eredetű. Így aztán a módszert érdemes fizikai panaszok esetén is alkalmazni, még akkor is, ha azoknak látszólag semmilyen érzelmi oka nincs. Az EFT 1997-ben kezdte meghódítani a világot, és azóta egyre növekszik a népszerűsége. 
 
Gary Craig úttörő felfedezése az EFT Alapállítása: „Negatív érzelmeinket a szervezet energiarendszerében létrejött zavar okozza”. A múltbeli trauma és a mostani negatív érzelem között van tehát egy közbenső lépcső, a létrejött blokk az energiaáramlásban, és az EFT ezt kezeli.
Ha definiálni akarjuk az EFT-t, mondhatjuk úgy is, hogy „érzelmi akupunktúra”. Jelenleg ez a módszer az energia-pszichológia egyik válfajának tekintendő. 
 
Hogyan működik?
Ahhoz, hogy sikerrel használjuk a módszert, nem kell feltétlenül tudnunk miért és hogyan működik. Ennek ellenére tudom, hogy néhányunknak fontos a dolog megértése is, ezért megpróbálom röviden leírni, mi is az EFT működésének alapja.
A testünk, ugyanúgy mint minden más, voltaképpen energia. Ezt már Einstein is megmondta, és azóta sem vitatják. Mégis, amikor az EFT sikereit próbálják megmagyarázni, sokan a fizikai valóságból indulnak ki, és „placebó hatást” vagy „spontán gyógyulást” emlegetnek, mert gondolkodásuk szintjén más magyarázatot nem tudnak elképzelni.
Nos, ha a testedet mint energiarendszert képzeled el, és elfogadod, hogy ennek a rendszernek a zavarát kezeljük a meridiánok (energiavezetékek) stimulálásával, ebből a nézőpontból érthetőbbé válik a módszer működése. Amikor ujjainkkal a meridiánok kezdő- és végpontjait ütögetjük, a meridiánokban futó energia áramlására hatunk. Ettől persze még nem lenne a módszer hatékonyabb, mint az akupunktúra, ami ugyanezt célozza meg. A kopogtatással egy időben azonban az adott problémára összpontosítunk, beleéljük magunkat, és ezzel a problémának megfelelő blokkot „előhívjuk” az energiarendszerből.
 
A korábban megélt negatív élmény energiarendszerünk egyensúlyát felborította, létrehozott egy „blokkot”, mely akadályozza az energia szabad áramlását. Ennek a blokknak a feloldása történik meg akkor, amikor a problémára összpontosítva a meridiánok bizonyos kulcspontjait kopogtatjuk. Ha ezután rágondolunk a múltbeli élményre, az emléket fel tudjuk idézni, viszont a hozzá fűződő erős érzelmi reakció elmarad.
 
Hogyan kezdjünk hozzá?
Idézd fel egy kellemetlen élményedet! Ez történhetett veled a mai napon, tegnap, egy hónapja, akár 25 éve is. Vagy fáj a fejed?
Válaszd ki azt, ami MOST, ebben a pillanatban negatív érzést, kellemetlen tünetet vált ki belőled. Kezdésnek ne válassz olyasmit, ami meghaladhatja az erődet (nagyon komoly, sokfelé gyökerező, krónikus problémák), próbálkozz először valami egyszerűbbel. Később úgyis minden terítékre kerül majd…
 
Ha megvan a probléma, amit szeretnél megoldani, először mérd fel, hogy milyen erősségű (milyen erős a fájdalom vagy az érzés intenzitása) egy 0 és 10 közötti skálán (0 = egyáltalán nem, 10 = nagyon erős). Ha ez nehezen megy, írd le az első számot ami eszedbe jut. Ez a kiindulási pont, ez lesz a mértékadó a változás követéséhez. A gyakorlat végén majd megnézed, hogy változott-e ez az érték, és mennyit.
 
A Ráhangolódás
Bevezetésként a jobb vagy a bal kezünk (mindegy melyik) külső élén a Karate pontot kopogtatjuk 3-4 ujjal (ld. az ábrát alább), miközben egy két részből álló mondatot mondunk ki lehetőleg hangosan. Az eredeti Kézikönyv utasításai szerint ezt az alapállítást háromszor kellett elmondani, az azóta szerzett tapasztalatok alapján egyszer is elég (én a mai napig a háromszori ismétlést ajánlom, így jobban bele tudod élni magad az emlékedbe).
 
A mondat első felében elismerjük a problémát, megfogalmazzuk, azt, ami van, a második felében pedig kifejezzük, hogy ennek ellenére elfogadjuk magunkat. Példa:
„Bár most nagyon dühös vagyok XY-ra, ennek ellenére most mégis szeretem és elfogadom magam”
„Bár rettenetesen fáj a fejem, ennek ellenére most mégis teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”
 
Lehet, hogy az önelfogadás és a szeretem magam kifejezése kimondása először nehezedre esik, mivel pont ezek hiányával küzdesz. Kérlek, mégis tedd meg, mivel ez a félmondat az ún. pszichológiai reverzió, az önmagunkról való öntudatlan negatív gondolkodás korrigálását is hivatott szolgálni. Másrészt csakis akkor tudunk megszabadulni a hibáinktól, ha először elfogadjuk őket.
Ha nagyon nehezedre esik kimondani azt, hogy „szeretem és elfogadom magam”, akkor már van is probléma, amire kopogtathatsz.
Most nézzük mi következik a Ráhangolódás után!
 
A kopogtató sorozat alapreceptje – a rövid változat
A ráhangolódás után az egyes meridiánok stimulálása következik azáltal, hogy ujjainkkal (domináns kézzel, két ujjal javasolt) ezek egyik kulcsfontosságú pontját kopogtatjuk. A pontok elhelyezkedését az ábrán találjátok. Az egyes pontokon kb. 5-7-szer javasolt kopogtatni, ám számolni nem kell. Éppen elég feladat lesz számodra, hogy beszélsz, kopogtatsz és még a traumatikus emlékedbe, a negatív érzéseidbe is beleéled magad. Addig kopogtatunk, amíg az emlékeztető kifejezést elmondjuk. Milyen erős legyen a kopogtatás? Ahhoz hasonló, mint amikor ujjaiddal az asztalon „zongorázol”. Érezned kell az ütögetést, de ne fájjon.
 
Az egyes pontok kopogtatásakor már nem kell a teljes bevezető mondatot ismételni, csak 1-2 szót, ami figyelmünket a problémán tartja („emlékeztető kifejezés”). A fenti példánál maradva, pl.: „ez a düh”, „ez a fájdalom”. A pontokat könnyű megjegyezni: elindulsz az arc pontjain, haladsz lefelé, majd zárod a kört a fejtetőn.
  1. A szemöldök kezdete
  2. A szem külső sarka, a csonton.
  3. A szem alatt középen, a csonton.
  4. Az orr és a felső ajak között, középen.
  5. Az alsó ajak és az állcsúcs között félúton, középen.
  6. A kulcscsont kezdete. Úgy találhatod meg ezt a pontot, hogy a nyak tövénél, ahol egy férfinyakkendő csomója lenne, ujjadat az u-alakú kis mélyedésbe helyezed. Ezután ujjaddal mintegy 2,5 cm-t menj lefelé a köldök felé, majd ugyanennyit jobbra, (vagy balra); itt találod meg a kulcscsont pontot. Bár ez a pont szigorúan véve nem a kulcscsonton van, mégis így hívjuk az egyszerűség kedvéért. Itt kopogtathatsz négy ujjal, hogy nagyobb területet fedj le, és biztosan érintsd a kívánt pontot.
  7. A kar alatt, egy tenyérnyire a hónaljtól, a test oldalvonalán. Férfiaknál ez a pont a mellbimbóval egy vonalban található, nőknél a melltartópánt közepe táján.
  8. Fejtető pont. Négy ujjal (hüvelykujj kimaradhat) kopogtasd a fejed tetejét.
Mindegy, hogy melyik oldalon kopogtatsz, a páros pontokon (melyek mindkét oldalon megtalálhatók) akár két kézzel is kopogtathatsz, egyszerre mindkét oldalon. Próbáld így is, úgy is, és válaszd ki a neked legmegfelelőbbet.
A Ráhangolódáshoz kapcsolódó bevezető mondat és az emlékeztető kifejezés esetében is az a legjobb, ha hangosan, átéléssel mondod a szavakat. Előfordulhat persze, hogy olyan szituációban találod magad, amikor hangosan nem mondhatod ki ezeket a szavakat, ilyenkor magadban is jó lesz.
Kopogtató pontok
A kopogtatás menete összefoglalva:
  • probléma megfogalmazása
  • intenzitás meghatározása
  • ráhangolódás: a bevezető mondat háromszori elismétlése
  • kopogtatás az emlékeztető mondattal
  • intenzitás ellenőrzése
  • a bevezető és az emlékeztető mondat szükség szerinti módosítása
  • újabb kopogtatás sorozat
A probléma megközelítése, különböző szempontok (aspektusok), konkrét (specifikus) események
Akik foglalkoztak már más személyiségfejlesztő, ill. alternatív gyógyító módszerekkel (mint pl. az Agykontroll), furcsállhatják, hogy a problémára, a negatív érzésekre koncentrálunk. Sokaktól hallottam már a kérdést: „Nem fogom ezzel tartóssá tenni vagy megerősíteni az állapotot?” A válasz egyértelműen NEM, ha ezt a kopogtató sorozat elvégzése közben teszed. Amit kimondasz ugyanis már benned van, nem beszéled be magadnak. Ott van az energiarendszeredben, és azzal, hogy megnevezed és elfogadod, késszé teszed arra, hogy elengedhesd.
 
A ráhangoló mondat megfogalmazásánál nagyon fontos, minél konkrétabban fogalmazd meg a problémát. A megfogalmazás pontosságáról itt is olvashatsz még kicsit bővebben. Pl. fájdalom esetén figyeld meg, hogy hol érzed pontosan, milyen jellegű (szúró, szaggató, tompa, éles, stb.), és ennek megfelelően fogalmazd meg a mondatot (pl. „Bár úgy érzem mintha a homlokomat vaspánt szorítaná…”). Úgy tudod a legkönnyebben beazonosítani, ha felteszed magadnak a kérdést: „Honnan tudom, hogy fáj, dühös vagyok, haragszom…? Honnan tudom, hogy ott (has, hát, fej …) van az érzés?” Mert ne felejtsd el, minden érzés kivált valamilyen érzetet a testedben! Negatív emlékek közömbösítésekor találj egy konkrét esetet, és azt nevezd meg (pl. „Bár a 10. születésnapomon az apám a barátaim előtt kövérnek nevezett,…”). Az a tapasztalat, hogy minél általánosabban fogalmazzuk meg a problémát, valószínűleg annál tovább/többször kell kopogtatnunk a feloldásához.
 
Általában az adott problémának több szempontja is van, és ha ezek közül valamelyiket nem kezeled, a probléma később visszatérhet. Például ha valaki fél a repüléstől, ez a félelem több mozzanathoz kötődhet: félelem a bezártságtól, a motor zajától, a turbulenciáktól, a felszállástól/leszállástól, stb. Ezeket a szempontokat egyenként kell kezelni, mindegyikkel külön-külön kopogtató kört alkotva.
Meddig kell kopogtatni? Ameddig az adott szemponttal kapcsolatos negatív érzés erőssége (amit a gyakorlat elején egy 0 és 10 közötti értéken megállapítottál) 0-ra le nem csökken. Esetleg megelégedhetünk az 1-es értékkel, mert innen néhány perc múlva magától is lemehet 0-ra az érzés intenzitása (de ebben az esetben később ajánlott ellenőrizni, hogy tényleg megtörtént-e a 0-ra csökkenés).
 
Mi van akkor, ha nem tudunk elég konkrétan fogalmazni? Ebben az esetben azzal dolgozunk, amink van, az általános érzéssel, vagy a fizikai tünetekkel. Valószínűleg így tovább fog tartani, de ugyanúgy elérhetjük a célunkat. Az is előfordulhat, hogy kopogtatás közben emlékek, érzések törnek ránk vagy villannak be, ezekre oda kell figyelni, és a következő körben foglalkozni kell velük, mert szinte biztos, hogy kapcsolatban állnak az adott problémával. 
 
Soha ne napold el a gyakorlást azzal, hogy „nem tudom, mit mondjak”. Tanácsolom, hogy írd le a problémádat, mintha egy barátodnak mesélnéd. Ha elolvasod, amit írtál, máris meglesznek a mondatok, amikkel dolgozni tudsz. Vagy mondd azokat a mondatokat, amiket magadban pörgetsz, amiket magadban mondasz az adott szituációval kapcsolatban. 
 
Az EFT hatékony alkalmazásához 3 dolgot kell szem előtt tartani: az Aspektusok (szempontok) felderítését és figyelembe vételét, az Ellenőrzést (az eredmény tesztelése) és a Konkrét események kezelését. Az Ellenőrzés egyrészt abból áll, hogy az egyes kopogtató körök között megállunk és megfigyeljük, hogy milyen változások történtek, majd amikor úgy érezzük, hogy az érzés intenzitása 0, akkor megpróbáljuk visszahozni ezt az érzést (például élénken elképzelni újra az eseményt), és ha nem sikerül, akkor biztosra vehetjük, hogy túl vagyunk rajta. A konkrét események azért kapnak különleges hangsúlyt, mert egy konkrét érzés (pl. önvád) több konkrét eseményhez is kapcsolódhat, így igazán akkor lesz hatásos a kezelése, ha ezeket a konkrét eseményeket semlegesítjük.
 
Jó kopogtatást kívánok!

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük