Karácsony üzenete

A múlt század elején történt……Magányos férfi utazott le egy vidéki kisvárosba. Barátai hívták, hogy ne töltse egyedül a szentestét. Az utolsó vonattal érkezett. Már erősen szürkült, alig járt valaki az utcákon. Az egyik kirakat előtt észrevett egy kopott ruhás kisfiút. Nagy, vágyódó szemei egy kis betlehemre szegeződtek. A férfi megszólította:

– Ezt szeretnéd megvenni?

A fiú bólintott, de nem vette le szemeit a kirakatról.

– Nem is lehet drága – folytatta a férfi.

A kisfiú kihúzta kezét a zsebéből, tíz krajcáros csillogott benne.

– Ezt az előbb találtam, de ezért nem adnak semmit.

A férfi elkérte a pénzt, s a fény felé tartotta.

– Hallod-e, ez nem közönséges pénz, bizonyára az angyalok ejtették el.

A gyerek csodálkozva nézett a férfira.

– Gyere, menjünk be az üzletbe – és megfogta a hideg kis kezét.

Bent már senki sem volt, csak az idős kereskedő. Udvarias mosollyal szólt:

– Éppen zárni készülök.

A férfi hunyorított a szemével:

– Akkor a legjobbkor jöttünk. Kis barátom egy rendkívüli pénzt talált. Az angyalok vesztették el. Azt veheti rajta, amit csak akar.

Ezzel ismét ráhunyorított a kereskedőre, és az megértette. Kezébe vette, megvizsgálta a pénzt. Aztán sugárzó arccal mondta:

– Micsoda szerencse, te aztán jó fiú lehetsz. Válaszd ki hát, amit szeretnél.

A gyerek először a kereskedőre, azután az ismeretlen férfira nézett. Mindkettő tekintetéből biztatást olvasott ki. Erre rámutatott a kirakatban csillogó betlehemre:

– Ezt szeretném.

A kereskedő szépen becsomagolta, szaloncukrot is adott hozzá. A gyermek boldogan hagyta el a boltot.

Az ismeretlen férfi ekkor elővette pénztárcáját, s fizetni akart.

– Szó sincs róla, uram – szólt a kereskedő-, ma este nekem is karácsonyom van. Az a Jézus, akit ma ünnepelünk, figyelmeztetett bennünket: Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek.

A két férfi egymás szemébe nézett és kezet szorított. Mindketten tudták, hogy ebben a pillanatban született meg a szívükben a kis Jézus.