Életre szóló tanmese

Volt egyszer egy csoport béka,

béka ősök ivadéka.

Akik versenyezni kezdtek,

magas tornyot célba vettek.

Sok-sok néző gyűlt itt össze,

a békákat ösztönözve,

biztatva fakadtak dalra:

– Hajrá békák, fel a falra!

És a békák egyre másztak,

közben nem is tétováztak,

Ám sok néző, – s egyre többen,

szörnyülködik, meg is döbben,

nem hiszi, hogy sikerülhet,

egy béka is felkerülhet.

Ilyeneket mondogattak.

– Milyen magas, milyen vastag!

– Egy sem ér a tetejére!

– Csak ne essen a fejére!

– Már itt lent lehetett tudni,

bíz egyik sem fog feljutni!

– Nem sikerül, meglátjátok!

– Beteljesül, mint az átok.

S lám a küzdők, kik hallották,

lemaradtak, mind feladták.

Már csak egy van, aki mászik,

nincs ellenfél, nincsen másik.

S lám felért a csúcsra végre,

nevét felírják az “égre”.

S mikor lejött a toronyból,

a sok néző mind, ott tombol.

Ünneplik a bajnok tettét,

s a titkáról megkérdezték:

– Hogy volt képes, e nagy tettre?

De Ő sajnos nem értette,

mert mint kiderült, a bajnok

egyik fülére sem hallott.

 

Elmondom a tanulságot:

– Ha rám figyelsz meg nem bánod.

Az életben az a lényeg,

hogyan motiválnak téged.

Sose hallgass mindazokra,

kik szerint nem viszed sokra!

Negatívok, pesszimisták,

szerencsédet rég “leírták’,

kigúnyolják legszebb álmod,

– mert ha nem, hát megcsinálod!

Reményeid porba ássák,

hogy a lógó orrod lássák.

Fontos a szavak varázsa,

mert a képzelet parázsa,

lángra gyújthat és a fénye,

megmutatja, hogyan kéne!

Légy hát mindig optimista,

legyen vágyaidról lista,

S ha valaki gátol téged,

tetess inkább süketséget.

Váltsd valóra minden álmod,

hidd el nekem, megcsinálod!

 

Aranyosi Ervin