Kopogtatás a hála érzésére

Mi lenne, ha feltételeznénk, hogy minden, amit az élet / a sors / a Jóisten / egy Teremtő Erő küld nekünk, az „jó” számunkra, még akkor is, ha nem így látjuk először?

Ez azt jelentené, hogy minden, ami velünk történik napközben, az valami pozitív dolog, még akkor is, ha negatívan reagálunk rá, vagy először úgy fordítjuk le magunkban, mint „rossz”. Ez az új feltételezés bizonyára gyorsan megváltoztatná az energiaszintünket, ugye?

Sok ember rutinszerűen várja, hogy rossz dolgok történjenek, és mikor a hiedelmeik beteljesednek, az a reakciójuk, hogy „Nos, ez tipikus az én életemben…” vagy „Tudtam, hogy úgysem fog sikerülni…” vagy „ Mindig ugyanaz a régi nóta…”

Tehát ha már az elején azzal a feltételezéssel indulnánk, hogy minden egyes dolog, mely feltűnik az életünkben, potenciálisan pozitív dolog, és különleges lehetőséget kínál nekünk, vagy legalább is minden rosszban van valami jó, akkor mindig kifejeznék a hálánkat, egész nap, reggeltől estig az ismételve: Köszönöm”.

Vajon milyen hatással lenne az a rezgésünkre, ha gyakran mondanánk köszönetet?

Azt hiszem, nem tudhatjuk meg mindaddig, míg nem végzünk el egy „kísérletet”. Íme, ez az ajánlatom: (Nem azt mondom, hogy könnyű lesz, csak átadok Neked egy meghívást J)

Fejezd ki a szándékod arra, hogy a következő 24 órában (akkor kezded, amikor jólesik) minden tapasztalatot, eseményt, embert, telefonhívást, emailt, kommunikációt, mely életed része, úgy tolmácsolod magadnak, mint valami lehetséges csodálatos dolgot, mint valami rejtett varázslatot, valami fantasztikus ajándékot, még akkor is, ha ezt az ajándékot egy szedett-vetett és összegyűrődött papírba csomagolták. És óránként több alkalommal, vagy akár minden egyes párbeszéd után mondd el: „Köszönöm Neked Istenem / sorsom / Teremtő Erő / Univerzum (kinek-kinek a hite szerint), hogy elhoztad ezt azt életembe… Annyira izgatott vagyok, és alig várom, hogy megérthessem, miért olyan pozitív ez a dolog az én életemre.”

Ok, már hallom is, amint azt mondod, „Igen, de”…! A reakciód egyike volt a következőknek?

Ez olyan banális és csöpögős.

Ez nagyon nehéz.

Rossz dolgok mindig, minden nap történnek – ezek a dolgok egyszerűen csak rosszak, akkor miért lennék hálás értük?

Biztos vagyok benne, hogy ez nekem úgysem fog menni.

Egyébként sem értem mire jó ez!

Semmi gond nincs azzal sem, ha bármelyiket érzed a fentiek közül, és ne felejtsd el, hogy nem kell elfogadnod a meghívásom erre az új kísérletre. Ez csak tőled függ – kipróbálod- e vagy sem.

Ám most mégis szeretném, ha megértenéd, miért ajánlom ezt a kísérletet neked, még mielőtt eldöntenéd, hogy részt veszel-e benne vagy sem. Mi az „értelme” ennek a kísérletnek?

1. Hogy tudatosan és szándékosan elengedd, illetve átállítsd az elvárásaidat, ítéleteidet.
2. Hogy növelje a rezgésed.
3. Tudatosan kialakítsad azt a szokást, hogy köszönetet mondj mindenért, mindenkinek.
4. Hogy számításba vedd azt a lehetőséget, hogy minden, ami feltűnik az életedben JÓ, még akkor is, ha első látásra nem tűnik annak.

 

És mi állhat az utadba azzal kapcsolatban, hogy képes legyél köszönetet mondani mindennel kapcsolatban, ami feltűnik az életedben?

1. Megvan az a rossz szokásod, hogy arra számítasz, hogy a dolgok rosszra fordulnak.
2. Jobban szereted a legrosszabbat elvárni mind az emberektől, mind pedig az élettől.
3. Biztonságosabbnak érzed, ha rosszkedvű vagy, esetleg éppen a padlón vagy… így nem érhetnek meglepetések.

 

Tehát, ha még van is „néhány jó okod” arra, hogy ne próbáld ki ezt a kísérletet, a móka kedvéért mégis megtehetnéd. Vagy, hogy meglásd, változtat-e ez valamit a kedveden, a hangulatodon, a rezgéseden. Vagy csak azért, mert hihetetlenül egyszerű.

Nem számít mennyire „jónak” vagy „rossznak” tűnik számodra valami a mai nap folyamán (vagy a héten). Tételezd fel, hogy az jó, hogy csodálatos eredményeket fog hozni. És hamarosan képes leszel arra, hogy meglásd és megértsd mindennek a célját, a helyét és azt, hogy milyen szerepet tölt be az életedben.

 

1. Alapállítás/ráhangolódás

Mialatt a karate kézél ponton kopogtatsz a domináns kezeddel, ismételd ezeket a mondatokat hangosan (de le is cserélheted a szavakat magadra vonatkoztatva).

„Bár nem érzem magam túl hálásnak azokért a dolgokért, amelyek ma nem mentek jól, most mégis úgy döntök, hogy elfogadom magam így is.”

„Bár nincs kedvem „köszönetet mondani” senkinek és semmiért, mégis szeretem és elfogadom magam így is.”

„Bár nem könnyű hála- és köszönettel teljes lenni mindenért, most mégis szeretem és elfogadom magam és az érzéseim.”

Most pedig a negatív, problémára koncentráló emlékeztető mondatok:

szemöldök kezdete: Nem érzem ma hálásnak magam.

szemsarok: Csak a jó dolgokért vagyok hálás.

szemalatt: Nem vagyok biztos abban, hogy képes vagyok megváltoztatni a nézőpontomat.

orr alatt: Nem érzem hálásnak magam azért, ami érzésem szerint rosszul sült el.

állpont: Lehet, hogy egyszerűen ahhoz van kedvem, hogy szomorkás/ haragos legyek.

kulcscsont: Ezek a mérgesítő érzések annyira erősek és jogosak.

kar alatt: Miért kellene mindenért hálásnak lennem?

fejtető: Elég nehéz túljutni a napon…

Ha a „nemakarás” érzésének intenzitása nem csökkent le, ha nincs még meg benned a késztetés a hála kifejezésére, nem érzed a pozitív irányba való elmozdulást, kopogtass még pár kört a negatív érzésre.

És most a pozitív, megoldásra koncentráló mondatok:

szemöldök kezdete: Mi lenne, ha kipróbálnám ezt az új kísérletet?

szemsarok: Képes vagyok mindent megtenni egy napig.

szem alatt: Megpróbálhatnék köszönetet mondani mindenért.

orr alatt: Hálás szeretnék lenni mindenért, ami velem történik.

állpont: Nagyon szeretek hálás lenni, még olyan dolgokért is, amik úgy tűnnek, hogy nem jók nekem!

kulcscsont: Nagyra becsülöm a Jóisten / Univerzum üzeneteit.

kar alatt: Szeretem tudni, hogy a Jóisten / Univerzum a gondomat viseli.

fejtető: Hálás vagyok mindenért, ami ma történik velem.

A következő megerősítésekre is kopogtathatsz még:

Köszönöm Neked, Istenem / Sors / Teremtő Erő, hogy megengeded számomra, hogy segítesz nekem abban, hogy hihetetlenül hálás legyek Neked mindenért, amit a mai napon küldtél Nekem.

Köszönöm annak lehetőségét, hogy választásom szerint egész nap hálásnak érezzem magam.

Köszönöm, hogy hálásnak is érezhetem magam azokért a meglepő eseményekért, melyek feltűntek az életemben.