Légy együttérző önmagaddal!

Nagyon sokszor tapasztalom az egyéni coaching beszélgetések alkalmával, hogy klienseim nem tudnak kedvesek lenni önmagukhoz, nem tudnak együttérzően viselkedni magukkal. Saját magukkal szemben nagyon bántó szavakat használnak. Olyan jelzőkkel illetik magukat, amivel egyetlen szerettüket sem illetnék. Azt most nem is említem, hogy szeretni és elfogadni magukat mennyire nehéz, mennyire nem tudják.

Természetesen tudom, hogy hosszúra nyúlik a pandémiás időszak, s még ha kezdetben úgy is éreztük, hogy számos lehetőséget nyújt számunkra ez a helyzet, mostanra a legtöbbünk besokallt. Teljesen érthető, hogy a korlátozások feszültséget, frusztrációt, türelmetlenséget, szorongást és még egy csomó negatívumot hozhatnak elő bennünk. És hidd el, ha az érzéseid és magad felé együttérzéssel fordulsz, könnyebb lesz a helyzeted.

Hoztam hozzá Neked egy gyakorlatot, próbáld ki, használd egészséggel!

1. Ülj le kényelmesen egy csendes helyen. Az első feladat az, hogy megteremts egy biztonságos hely képét. Ez lehet képzeletbeli vagy valós – bármilyen hely, mely elcsendesít, megnyugtat és ellazít: egy fehér homokos tengerpart, egy erdei tisztás, a nagymamánk konyhája vagy egy olyan hely, ahol a pattogó tűz előtt ülünk. Lelki szemeid előtt próbáld meg ténylegesen látni ezt a helyet. Milyen színek jellemzik? Mennyire van világos? Milyenek a hangok, az illatok? Milyen hőérzet társul hozzá?

Ha bármikor nyugtalannak  vagy bizonytalannak érzed magad az önmagad iránti együttérzés felé vezető úton, előhívhatod a biztonságos hely képét, hogy segítsen megnyugodni és lecsillapodni.

 

2. A következő feladat egy eszményien gondoskodó és együttérző alak képének megteremtése, olyasvalakié, aki megtestesíti számodra a bölcsességet, az erőt, a melegséget és az ítélkezéstől mentes elfogadást. Van, akinek ez egy ismert vallási alak, mint Jézus vagy Buddha, másoknak pedig olyasvalaki, akit a múltjukból ismertek, és aki nagyon együttérző volt velük, például egy kedves nagynénjük vagy kedvenc tanáruk. Megint másoknak kehet egy kedves állatka, egy teljesen képzeletbeli lény vagy akár egy absztrakt kép, mint a fehér fény. Próbáld meg olyan élénken magad előtt látni a képet, amennyire csak tudod, a lehető legtöbb érzékszervet bevonva a feladatba.

 

3. Ha valamilyen módon szenvedsz éppen, gondolj azokra a bölcs és törődő dolgokra, amelyet ez az idealizált együttérző forrás mondana neked, hogy megvigasztaljon. Milyen lenne a hangja? Milyen érzéseket közvetítene a hanghordozása? Ha kissé dermedtnek vagy zárkózottnak érzed magad, csak élvezd eszményi képed együttérző jelenlétét egyszerűen azáltal, hogy megengeded magadnak, hogy ott legyen.

 

4. Most engedd el az együttérző képet, vegyél néhány mély lélegzetet, és ülj csendesen tovább, az a kellemes és könnyű érzést ízlelgetve, melyet az elmédben és a testedben előidéztél. Légy tudatában, hogy ha bármikor együttérzést szeretnél kialakítani önmagad iránt, kiindulásként használhatod ezt a képet, megengedve önmagadnak, hogy részesülj a kedvesség ajándékában.

(A gyakorlat alapja Paul Gilbert Az együttérző elme című könyvéből származik.)

A feladatot úgy is elvégezheted, hogy annak megkezdése előtt a nagyon intenzív kellemetlen érzéseidet az EFT segítségével csillapítod. Az a tapasztalatom, hogy ilyen módon, vagyis amikor már nem annyira erősek a harag, a bánat, a feszültség érzései bennünk, és az ezek által kiváltott testi érzetek is halványodnak, sokkal könnyebb együttérzőnek, kedvesnek lenni önmagunkkal.