Törd meg a rossz napok körforgását!
A 2023. évi Kopogtató Világtalálkozó (Tapping World Summit) egyik interjúalanyával, dr. Damon Silas klinikai szakpszichológus, EFT terapeutával folytatott beszélgetésről készítettem egy kivonatot, mely három kopogtató forgatókönyvet is tartalmaz. Amennyiben az alábbiakban olvasható érzések és a saját magadban fellelhető érzések, hangulatok között hasonlóságot találsz, érdemes kipróbálni a forgatókönyveket. Hangolódj rá és kopogtass!
A rossz napok körforgásának megtörése
Mindannyiunknak vannak rossz napjai, de néha ezek a rossz napok rossz hetekké válhatnak. És hirtelen rájövünk, hogy több rossz napunk van, mint jó. Most megtanulhatod, hogyan használd a kopogtatást, ha szomorúsággal, lehangoltsággal vagy depresszióval küzdesz.
Az első lépés a tudatosság
Depresszió, energiaszegénység, lehangoltság – annyiféleképpen írhatjuk le ezt a sötét érzést. Hogyan határozod meg, hol vagy ezen érzések tartományában? Kezd azzal, hogy tudatosítod és elfogadod, hogyan érzel. Néhányan talán nem is tudnak róla, hogy az erős lehangoltság állapotában vannak, amíg ki nem lépnek belőle. Csak azt tudják, hogy energia- és motivációhiányt, szomorúságot vagy akár fizikai fájdalmat is éreznek. Erőteljes dolog számunkra, ha elismerjük és elfogadjuk, hogy mit érzünk, mégis nehezen engedünk neki teret. Sokan közülünk félnek. Félnek attól, hogy ha ezt előhívják és beszélnek róla, akkor megnyílik az érzelmek zsilipje, és attól tartanak, hogy nem tudják majd elzárni. De emiatt nem kell aggódni. Dr. Silas sok éves munkája során még soha nem látott olyat, aki nem tudta volna ezt megtenni.
Hagyni kell, hogy az érzések jelen legyenek a testünkben, meg kell őket figyelnünk. Éreznünk kell, hogy gyógyulni tudjunk. Nagyon sok ember átesett már traumán, depresszión és szorongáson, és hozzászoktak, hogy együtt éljenek vele. Olyan, mintha a barátjukká válna. Azonban ez nem egy olyan barát, akit igazán szeretnének maguk körül tudni, hanem az a barát, aki csak úgy ott lóg körülöttük. És furcsa lenne, ha nem lenne ott ez a barát. De ha tudatosítjuk őket, hangot is adhatunk neki. És amikor hangot adunk neki, eloszlatja az energiáját, ami benne van. Az érzelmeink olyanok, mint a kisgyerekek. Egyszerűen csak azt akarják, hogy elismerjük őket, és aztán továbbmennek. Lehet, hogy nem olyan gyorsan, de megéri, mert minél inkább megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni őket, annál inkább megpróbálják megtalálni a módját, hogy figyelmeztessenek minket, hogy tudassák velünk: „Hé, valami történik”.
A depresszióval vagy szomorúsággal járó köd
Sok ember, aki depresszióval és szomorúsággal küzd, úgy érzi, hogy nincs tisztánlátása, és képtelen olyan tisztán gondolkodni, mint korábban. Ezzel együtt jár a motiváció hiánya, a fokozott fáradtság, és még az ágyból sem akarnak kikelni. A depresszió minden embernél egy kicsit másképp néz ki, de valójában sok szempontból az egész lényünk elsötétülésével jár. Ez nagyon frusztráló lehet. Tudhatjuk, hogy vannak ezek az érzéseink, de nem tudjuk, hogyan szabaduljunk ki belőlük. Nem tudjuk, hogy mit kellene tennünk, vagy hogyan kellene megváltoztatnunk az érzéseinket.
De a kopogtatás segítségével van remény. Akárcsak a köd egy borús napon, eltűnik, felszáll. És mögötte kék az ég. És ott van a napsütés is. Még akkor is, ha most – a tisztánlátás, a motiváció, a fáradtság miatt – nehézséget és sötétséget érzékelünk.
Előkészületek a tisztánlátás hiányára való kopogtatáshoz
Gondolj arra az általános tisztánlátás hiányára, amit most érzel. Talán a nehézség érzése, amit a korábban említett köddel együtt vettél észre. Talán zavarodottságot vettél észre. Próbálj megkeresni egy olyan érzelmet, amely jellemző rád. Ahogy megtalálod ezt az érzést, figyeld meg, hol jelenik meg a testedben. És értékeld azt egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. A nulla a nem létező, a 10 pedig olyan ködös, hogy két métert sem látsz magad előtt. Kezdjük a kopogtatást:
Karate kézél:
Még ha most nem is tudok tisztán gondolkodni ebben a ködös szürkeségben, nyitott vagyok a békére és a tisztánlátásra.
Még ha mostanában olyan sötétnek is tűnt számomra sok minden, és még elképzelni is nehéz, hogy a sötétség kitisztul, most mégis úgy döntök, hogy nyitott vagyok a változásra.
Még ha levertnek és kimerültnek is éreztem magam, és képtelen voltam tisztán gondolkodni, most mégis nyitott vagyok egy kicsit több békére és nyugalomra.
Szemöldök kezdete: Ez a ködös szürkeség
Szemsarok: Ez a nehéz gondolkodás
Szem alatt: Miért nem jut eszembe semmi, amit szeretnék?
Orr alatt: Miért nehéz most a tisztánlátás?
Állpont: Nem találom a szavakat, nem tudom, hogy mit akarok mondani
Kulcscsont: Nem találom az utam ebben a sötétben
Kar alatt: ez egy küzdelem
Fejtető: és ez frusztráló
Szemöldök kezdete: És azon tűnődöm, hogy valaha is kijutok-e belőle.
Szemsarok: Néha még az ágyból felkelni sincs energiám.
Szem alatt: Szóval miért is gondolkodnék valami mélyenszántóról?
Orr alatt: Miért lenne fontos ezekben a pillanatokban?
Állpont: Csak az a fontos, hogy túléljek, az egyik pillanatról a másikra,
Kulcscsont: lépésről lépésre.
Kar alatt: Ez az, ami most a legfontosabb számomra.
Fejtető: Arra gondolni, hogy mit egyek később,
Szemöldök kezdete: vagy egy új tudományos elmélettel előállni,
Szemsarok: most nem fontos számomra.
Szem alatt: Ennyire előre gondolkodni,
Orr alatt: most nem érzem, hogy lehetséges lenne.
Állpont: Most, ezekben a pillanatokban nem.
Kulcscsont: De volt már, hogy sikerült, voltak jó időszakok,
Kar alatt: és emlékszem is, milyen volt.
Fejtető: Olyan természetes és könnyű volt.
Szemöldök kezdete: De akkor még nem voltam ilyen levert és kimerült.
Szemsarok: Könnyebb volt akkor tisztábban gondolkodni.
Szem alatt: De mi lenne, ha engednék a nyomásból,
Orr alatt: hogy ugyanúgy gondolkodjak, mint régen.
Állpont: Nem kell ugyanúgy gondolkodnom.
Kulcscsont: Az akkor volt.
Kar alatt: És ez most van.
Fejtető: És talán most már nyitni tudok az új gondolkodásmódok és érzések felé.
Szemöldök kezdete: Nyitott vagyok erre, készen állok rá.
Szemsarok: Belefáradtam ebbe a szürkeségbe.
Szem alatt: És tudom, hogy az agyam képes arra, hogy tisztábban gondolkodjak.
Orr alatt: Ez már megtörtént a múltban.
Állpont: És tudom, hogy újra megtörténhet.
Kulcscsont: Nyitott és hajlandó vagyok arra,
Kar alatt: hogy elfogadjam a tisztánlátás lehetőségét,
Fejtető: még ha csak egy kicsit is, a békém érdekében.
Vegyél egy mély lélegzetet és fújd ki lassan. Ellenőrizd, mennyire intenzív most az az érzés, amiből kiindultál. Milyen gondolatok, érzések és/vagy emlékek merültek fel benned a kopogtatás során?
A tisztánlátás hiányával az a probléma, hogy pánik is társulhat hozzá. Van benne félelem, szorongás, kétségbeesés. De a kopogtatás után, amikor a szorongás megszűnik, megjelenik a tisztánlátás. Ahogy csillapodnak ezek a nehéz érzések, olyan lesz, mintha letisztulna a gondolkodásunk. Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésünkre azonnal megjelenik a válasz. Csak annyit jelent, hogy nyitott vagy a válaszokra. Úgy érzed, hogy egy kicsit jobban élvezheted az életet, tudván, hogy ha csak folytatod a napot, akkor az antennáid a keresett irány felé irányulnának. És ez már a tisztánlátás jele.
Légy együttérző önmagaddal
Amikor lehangolt, depressziós állapotban vagyunk, egy kicsit több fáradtságot érzünk. És amikor fáradtak vagyunk, ingerlékenyebbek leszünk. Mindannyian küzdöttünk már egy-két álmatlan éjszakával. Ilyenkor másnap csak a túlélésért küzdünk. Végigcsináljuk a napot, és reméljük, hogy nem kerülünk olyan helyzetekbe, nem tesznek fel nekünk olyan kérdéseket, amelyek sok energiát követelnének tőlünk. Mert mi csak túlélni próbálunk. És akkor olyan emberek kerülnek az utadba, akik egy másik napon talán egy kicsit zavartak volna, de azon a napon, amikor előző este nem aludtál, az ingerlékenységed nagyon magas szintet ér el. Ezek azok az alkalmak, amikor hátra kell lépnünk egy lépést, és rá kell jönnünk, hogy ha jól kipihentek vagyunk, akkor több energiánk lett volna arra, hogy megbirkózzunk azzal, ami az utunkba kerül.
Gondolj egy közelmúltbeli alkalomra, amikor elvesztetted a türelmedet. Mi játszódott le a háttérben?
Amikor a depresszió és a fáradtság állapotában vagy, az ingerlékenység nagyon természetes és normális lesz. Ezért az is nagyon fontos, hogy amikor ilyen állapotban vagy, engedd meg magadnak azt az együttérzést, amit máskor másnak adnál. Ilyenkor ítélkezés helyett legyünk kíváncsiak önmagunkra, és megláthatjuk, mi történt velünk abban a pillanatban, ami miatt úgy reagáltunk ahogy. És kiléphetünk abból a gondolati útvesztőből, miszerint ezt bizony jobban is megoldhattuk volna.
Előkészületek a kopogtatáshoz
Gondolj arra az általános fáradtságra és/vagy ingerlékenységre, amit most észlelsz. Saccold meg egy 0-tól 10-ig terjedő skálán ennek az érzésnek az intenzitását, ahol a 0 = egyáltalán nincs jelen, a 10 = nagyon erősen érezhető.
Ahogy megfigyeled ezt az érzést, keresd meg, hogy hol jelenik meg a testedben. Lehet, hogy a mellkasodban, a gyomrodban vagy a fejedben érzed. Vedd észre!
Kezdjük a kopogtatást:
karate kézél:
Annak ellenére, hogy mindenki és minden nagyon idegesít mostanában, tisztelem és elfogadom ezeket az érzéseket és azt, amit közvetítenek.
Bár nincs energiám és türelmem emberekkel (munkámmal, bármi mással, ami igaz rád) foglalkozni, ez rendben van, és nyitott vagyok arra, hogy megváltoztassam a gondolkodásomat és az érzéseimet.
Bár sok minden az idegeimre megy, és mostanában lemerültnek érzem magam, most mégis nyitott vagyok a nyugalomra, békére és elengedésre.
Szemöldök kezdete: Mindezek a bosszantó dolgok
Szemsarok: Mostanában nagyon ingerült vagyok az emberek és a helyzetek miatt.
Szem alatt: Miért nem lehetnek az emberek okosabbak?
Orr alatt: És nem ilyen idegesítőek?
Állpont: Bár mindannyian olyan okosak lennének, mint én!
Kulcscsont: A világ más hely lenne.
Kar alatt: Nincs hozzájuk se energiám, se türelmem.
Fejtető: Elegem van mindenkiből és mindenből.
Szemöldök kezdete: Néha csak összegömbölyödnék és visszamennék az ágyba.
Szemsarok: Visszavonulnék a biztonságos helyemre.
Szem alatt: Így nem kellene senkivel sem foglalkoznom.
Orr alatt: Bárcsak ez is egy lehetőség lenne.
Állpont: Azonnal élnék vele.
Kulcscsont: De mivel nem az, vajon mik a további lehetőségeim?
Kar alatt: Megválaszthatom, hogyan reagálok.
Fejtető: És bár a dolgok bosszantóak maradhatnak, ez frusztráló.
Szemöldök kezdete: És bár lehet, hogy nincs elég türelmem vagy energiám, hogy foglalkozzak velük,
Szemsarok: választhatok és megváltoztathatom a reakciómat.
Szem alatt: Több választásom van, mint amennyit magamnak adok.
Orr alatt: De egy részem szeret bosszús és dühös lenni.
Állpont: Egy részem hozzászokott ahhoz, hogy bizonyos módon kiadja magából a dühét.
Kulcscsont: Ez bizonyos szempontból üzemanyaggá vált számomra.
Kar alatt: De talán vannak más módok is, hogy kiadjam magamból ezeket az érzéseket.
Fejtető: Más, mint amire eddig gondoltam és amit ismerek.
Szemöldök kezdete: Talán van mód arra, hogy kiadjam ezeket az érzelmeket
Szemsarok: ami nekem és a körülöttem lévőknek is jót tesz, jól működik.
Szem alatt: És bár nehéz elképzelni, hogy másképp reagáljak
Orr alatt: vagy érezzek.
Állpont: Tudom, hogy lehetséges.
Kulcscsont: És úgy döntök, hogy nyitott leszek
Kar alatt: a válaszadás új és más módjaira.
Fejtető: Mert az a régi válaszmód
Szemöldök kezdete: nekem már nem működik.
Szemsarok: Belefáradtam a bosszankodásba.
Szem alatt: Nyitott vagyok egy kicsit több energiára.
Orr alatt: Csak egy kicsit több türelemre és megértésre.
Állpont: Talán ha egyszer megértem, hogy mit érzek,
Kulcscsont: akkor más emberek vagy helyzetek kevésbé fognak idegesíteni.
Kar alatt: Nem róluk van szó, hanem rólam.
Fejtető: Ezért úgy döntök, hogy meghallgatom magam és az érzelmeimet, és úgy tisztelem őket, hogy hangot adok nekik, és együttérzéssel és türelemmel válaszolok rájuk.
Végy egy mély lélegzetet és lassan fújd ki. Kicsit rázd meg magad. Mennyire intenzív most a korábban megsaccolt érzés a 0-10-es skálán? Hol érzed most a testedben? Megváltozott vagy elmozdult, tovább vándorolt valamerre a testedben?
A negatívumok iránti függőségünk
Észrevetted már, hogy időnként szükségét érzed annak, hogy a barátaiddal vagy szeretteiddel panaszkodásba, vagy egyébként negatív beszélgetésekbe bocsátkozzál? Ez olyan szokássá válhat, aminek lehet, hogy nem is vagy a tudatában. Szükségét érezheted, mert sok bizonyítékot találsz arra, hogy a te nézőpontodra szükség van.
Ha megállunk egy pillanatra, és elismerjük, hogy egy részünknek ez tetszik, de nem akarunk többé a megszokás kerekében lenni, akkor kiléphetünk belőle, és határozottan dönthetünk úgy, hogy többé nem veszünk részt olyan dolgokban, mint a panaszkodás vagy egyéb negatív szokások. Amikor már nem veszünk részt ezekben a helyzetekben, az univerzum nem hozza őket többé elénk. Mi egy változó vagyunk az egyenletben, és ha megváltoztatunk egy változót, megváltoztatjuk az egyenletet.
Ez nem jelenti azt, hogy a dolgok egyik napról a másikra azonnal megváltoznak. De talán ahelyett, hogy tíz helyzet bosszantana, ma már csak nyolc bosszant. Talán egy munkatárs a napnak csak 75%-ában lesz zavaró, szemben a nap 90%-ával. Valami még mindig bosszanthat téged, de különbség van aközött, hogy csak egy kicsit vagy bosszús, vagy teljesen lehangolt, dühös leszel miatta.
Keressük ezeket a kis győzelmeket, és ismerjük el, dicsérjük meg magunkat ezekért. Ez egy lépésről lépésre, pillanatról pillanatra történő folyamat. Ugyanazokra a helyzetekre adott reakcióink megváltozhatnak, ha megváltoztatjuk azt a módot, ahogyan ezeket a helyzeteket értelmezzük. És mi az egyik legjobb módja ennek? Kitaláltad, a kopogtatás.
Bátorság kell a reményhez
Gyakran a múltbeli csalódások miatt tartjuk vissza magunkat a reménytől. Bátorság kell ahhoz, hogy tudjuk, akkor is reménykedhetünk, ha csalódtunk. Ezért olyan fontos a remény ápolása, különösen, ha alacsony energiaszinttel, lehangoltsággal, depresszióval küzdünk. Mi lenne velünk remény nélkül? A remény az, ami átsegít bennünket. A remény az, ami kihúz bennünket ezekből a sötét időkből és a sötét terekből. Ezekben a pillanatokban a kopogtatás a remény ápolásának eszköze lehet.
Felkészülés a reményt építő kopogtatásra
Gondolj arra, hogy mit jelent számodra most a remény. Mit jelentene, ha reményteljes lennél, vagy csak egy kicsit több reményed lenne? Mennyire segített neked a remény korábban, vagy mennyire tűnik megfoghatatlannak a remény számodra? Ha készen állsz, kezdheted a kopogtatást a következő forgatókönyvvel:
karate kézél:
Még ha reményteljes is akarok lenni, ez néha nehéz, és most mégis úgy döntök, hogy tiszteletben tartom azt, amit ezen az úton érzek.
Még ha egy részem reménykedik is, egy másik részem védekezik és őrködik, most mégis úgy döntök, hogy tiszteletben tartom minden részemet ebben a folyamatban.
Még akkor is, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy terveztem vagy ahogyan szerettem volna, most mégis nyitott vagyok arra, hogy higgyek abban, a dolgok jobbra fordulnak, ha csak egy kicsit is.
Szemöldök kezdete: Szeretnék reménykedni,
Szemsarok: reménykedni akarok.
Szem alatt: De nehéz.
Orr alatt: Csalódtam a múltban,
Állpont: és attól tartok, hogy újra megtörténik.
Kulcscsont: Ez frusztráló. A csalódottság nem volt jó érzés. Az elmém keményen dolgozott,
Kar alatt: hogy megvédjen a további sérelmektől.
Fejtető: Szóval köszönöm az elmémnek, hogy megvédett engem.
Szemöldök kezdete: De ez még mindig nem akadályozza meg a csalódást.
Szemsarok: Sokféle dolgot kipróbáltam.
Szem alatt: Már mindent kipróbáltam,
Orr alatt: de úgy tűnik, semmi sem működik.
Állpont: Úgy tűnik, semmi remény nem maradt. És ez elkeserítő.
Kulcscsont: De talán mégis van valami.
Kar alatt: Tekinthetek erre úgy, mint az újrakezdés lehetőségére.
Fejtető: Újra kezdeni, újat kezdeni.
Szemöldök kezdete: És az újrakezdéssel új lehetőségek is járnak.
Szemsarok: Új lehetőségek a tanulásra és a fejlődésre,
Szem alatt: hogy megtanuljam a gyógyulás új módjait.
Orr alatt: Olyan módon fejlődni, amit soha nem is gondoltam volna, hogy lehetséges.
Állpont: És bár ez nagyon optimistának tűnhet,
Kulcscsont: nyitott vagyok arra, hogy új gondolkodásmódot válasszak.
Kar alatt: Az élet újfajta szemléletét.
Fejtető: Mert ez a régi módszer lenyomott és megrekedtem.
Szemöldök kezdete: Talán van mód arra, hogy felszabadítsam ezeket az érzelmeket,
Szemsarok: ami nekem és a körülöttem lévőknek is működik.
Szem alatt: És bár nehéz elképzelni, hogy másképp reagáljak,
Orr alatt: vagy érezzek.
Állpont: Tudom, hogy lehetséges.
Kulcscsont: És most úgy döntök, hogy nyitott leszek
Kar alatt: a válaszadás új és más módjaira.
Fejtető: Mert az a régi válaszmód már nem megfelelő számomra.
Szemöldök kezdete: Belefáradtam abba, hogy el vagyok akadva és le vagyok merülve.
Szemsarok: Készen állok a változásra.
Szem alatt: Készen állok bízni abban, hogy jó úton járok.
Orr alatt: Még akkor is, ha fárasztónak vagy nyomasztónak tűnik.
Állpont: És ez nem a naivitásról szól.
Kulcscsont: Ez a felismerésről szól.
Kar alatt: Az élet tele van hullámvölgyekkel.
Fejtető: És annak ellenére, hogy időnként nem érzem jól magam, az életnek van egy vicces, furcsa módja arra, hogy kiegyensúlyozza magát.
Szemöldök kezdete: Hihetetlen módon tudok egyensúlyt találni.
Szemsarok: Még akkor is, ha nem ismerem fel azonnal.
Szem alatt: Még mindig bízom abban, hogy megtalálom az egyensúlyt,
Orr alatt: ezért úgy döntök, hogy bízom magamban ezen az úton.
Állpont: És nyitott vagyok még egy kis reményre,
Kulcscsont: Több növekedésre, haladásra.
Kar alatt: Mert most biztonságban vagyok,
Fejtető: és most biztonságosan lehet reménykedni, és optimizmussal tekinteni arra, ami előttem áll.
Végy egy mély lélegzetet, és lassan fújd ki.
Ez a kopogtatás a reményről szól. Nem arról, hogy naivak legyünk, és azt mondjuk, hogy a kopogtatás varázslatos módon átvisz bennünket egyik térből a másikba, egyik pillanatról a másikra. Ez munkát igényel. Folyamatos gyakorlásra van szükség. Kopogtass naponta, mert minél többet csinálod, annál inkább összhangba hozod az elmédet és a testedet. Így tudsz azon a célon dolgozni, hogy elengedd a lehangoltságod, és újra energikusnak érezd magad.
Mert, ismétlem, a köd mindig felszáll. Még a legsúlyosabb állapotában is ott a kék ég a köd felett, és a nap is ott van mindezek mögött. Csak türelmes légy magadhoz!