
Érzelmek
Az egyik Zen-buddhista tanmese egy japán szerzetesről szól.
Tanítványai félelemmel vegyes tisztelettel övezték; nem pusztán azért, mert szigorúan bánt velük, hanem azért is, mert úgy tűnt: soha semmi sem képes kihozni a sodrából. Néhány tanítvány elhatározta: próbára teszi mesterét, és alaposan ráijeszt.
Egy sötét, téli reggelen a szerzetes – feladata szerint – az Adományok Termében szolgálta fel a teát. Az ifjú szerzetesek elrejtőztek egy hosszú és huzatos folyosó egyik fülkéjében, közel a bejárathoz. Amint a szóban forgó szerzetes elhaladt előttük, bolondul ordítozva valamennyien rárohantak. Az – anélkül, hogy egy pillanatra is hátrahőkölt volna – folytatta útját, továbbra is tálcáján egyensúlyozva a csészéket. Amikor odaért velük a terembe, letette a tálcát, lefedte a teáskannát, nehogy por hulljon bele, aztán nekidőlt a falnak, és rémülten kiáltozni kezdett: „Ó, ó!”
Az egyik Zen-tanítómester – erre a történetre utalva – azt mondja:
„Nincs semmi baj az érzelmekkel. Éppen csak nem szabad, hogy hagyjuk magunkat elragadtatni általuk, vagy belekeverni őket abba, amit éppen csinálunk.”

Átlátszóvá válni

Önmagunk elfogadása
Ezeket is érdemes megnézni

Ki van jelölve a helyed
2019-11-08
Kismadár
2022-11-03