Az igazság keresése
2020-07-18
Egy férfi egész életét az igazság megtalálására tette fel. Hosszú éveken át tartó keresés után egy napon azt a tanácsot kapta, menjen a falu közelében emelkedő hegy barlangjába. Ott találni fog egy kutat, mely megválaszolja neki, hol keresse az igazságot.
A férfi így is tett, elment a barlangba, megtalálta benne a kutat, majd feltette neki életének alapvető kérdését: „Mi az igazság?”
A kút mélyéről válasz érkezett: „Menj a falu fő útvonalainak kereszteződéséhez; ott megtalálhatod, amit keresel.”
A férfi reményteli várakozással futott vissza a faluba. Az említett kereszteződésnél azonban csak három közönséges üzletet talált. Az első egy fémkereskedés volt, a másodikban faanyagot, míg a harmadikban különféle huzalokat árultak.
„Mi köze ezeknek a közönséges üzleteknek ahhoz, amit én keresek?!” – bosszankodott az igazság után kutató férfi. Mérhetetlenül csalódott volt. Visszatért hát a barlangba és magyarázatot követelt a kúttól.
A kútból azonban csak ez a válasz hangzott: „Később megérted majd.”
A férfi nagyon dühös lett; ilyen választ ő nem fogad el. De amikor makacsul tovább követelőzött, a kútból már csak saját kiabálásának visszhangja érkezett. Felháborodottan otthagyta a kutat és a barlangot, majd folytatta addigi életét – tovább keresve az igazságot.
Hosszú évek teltek el. A férfi még mindig nem találta meg, amit keresett, de a kúttal kapcsolatos keserű élménye már csak homályos emlékként élt benne. Egyik este azonban a holdfényben sétálva valami különleges dologra lett figyelmes: szitárzene hangját hallotta a távolból. Közelebb ment a gyönyörű zene forrásához, és csodálva figyelte, ahogy a művész ujjai mesterien csalják elő a szitárból a legcsodálatosabb hangokat, melyeket valaha is hallott. Figyelte a művészt, figyelte a szitárt, majd hirtelen könnyekkel telt meg a szeme. Megértette.
A szitár fából, huzalokból és fém darabokból készült – pont azokból az alapanyagokból, melyeket évekkel azelőtt a három boltban látott. Akkor nem foglalkozott velük, most azonban rájött végre, hogy hol hibázott mindeddig az igazság keresésében. Megértette a kút üzenetét: mindenünk megvan, ami a boldogságunkhoz és a sikeres élethez szükséges. De nekünk kell összerakni az alapanyagokat – nekünk kell hozzáadnunk azt az értéket, mely által az életünk teljessé válik. Így lesz a magukban használhatatlan darabokból művészet.
